Címke: bolygók
Minden, amit a Jupiter Kale holdjáról tudni érdemes
Kale a Jupiter kis, néhány kilométeres átmérőjű, 2001-ben felfedezett, retrográd irreguláris holdja. A Carme-csoport tagja;…
Vesta: Amit a Naprendszer második legnagyobb aszteroidájáról tudni érdemes
Vesta: a Naprendszer második legnagyobb aszteroidája (~525 km átmérő). Megkülönböztetett, bazaltos felszínű test, a HED-meteoritok…
A üstökös magjának összetétele, mérete és felépítése: Minden, amit tudni érdemes
Az üstökös magja jégből (víz, CO, CO2), porból és szerves anyagokból áll. Mérete néhány száz…
Urántól kezdve: Az Uránusz bolygó titkai és érdekességei részletesen
Az Uránusz: a kék, jeges óriás szokatlan, 98°-os tengelyferdeséggel, különleges gyűrűkkel és több titokzatos holddal.…
Trójai kisbolygók a Naprendszerben: Elhelyezkedésük és szerepük
Trójai kisbolygók a Nap–Jupiter rendszerében, a Lagrange-pontokban (L4, L5) keringenek; más bolygóknál is vannak. Őrzik…
Triton titkai: Amit Neptunusz legnagyobb holdjáról tudni érdemes
Triton, a Neptunusz legnagyobb holdja: fagyos, nitrogénes légkör, felszíni jégmezők, gejzírek és kriovulkánok, retrográd keringés…
A törpebolygók definíciója és a Naprendszer ismert törpebolygói
A törpebolygók a Nap körül keringő, elég nagy tömegű, kerek alakú, de pályájuk környezetét nem…
Titius-Bode szabály: Az elmélet jelentősége és hatása az űrkutatásra
A Titius–Bode szabály empirikus bolyórajzi minta: segített Ceres és az aszteroidaöv felfedezésében, ösztönözte bolygókutatást és…
A Jupiter holdja: Minden, amit a Thelxinoéról tudni érdemes
A Thelxinoe Jupiter kis, szabálytalan külső holdja: a 21. században felfedezett, távoli pályán keringő apró…
A Thebe hold titkai: Amit a Jupiter különleges kísérőjéről tudni érdemes
Thebe: Jupiter kis, szabálytalan alakú, belső kísérője. Sötét, kráteres felszínét árapály- és mágneses hatások formálják;…
