

Asztrobiológiában az élet: önfenntartó kémiai rendszer, amely képes információt tárolni, replikálódni és Darwin-i evolúcióra; a…
Szuperóriás csillagok: a csillagfejlődés legnagyobb, rövid életű óriásai — hatalmas tömeg, fényesség, erős csillagszél és…
Didier Queloz, Nobel-díjas asztrofizikus, Michel Mayorral együtt 1995-ben felfedezte az 51 Pegasi b-t — az…
A 'kvazár' (kvázi‑csillag): rendkívül fényes aktív galaxismag szupernehéz fekete lyuk táplálásával. Fontosak, mert megvilágítják a…
Pulzárok gyorsan forogó neutroncsillagok erős mágneses térrel, amelyek sugárnyalábokat bocsátanak ki és periodikus jeleket adnak.…
Pulzáló változócsillagok fényessége ritmikusan változik, mert belső rétegeik tágulnak és összehúzódnak. Fő típusok: Cepheidák (periódus–fényesség…
Puck, az Uránusz kis belső holdja (felfedezve a Voyager–2 képein 1985-ben): ~162 km átmérőjű, sötét,…
Ptolemaiosz Klaudiosz (II–III. sz.) geocentrikus világképe, az Almagest és a Geographia alapvetően meghatározta az ókori…
Pszeudo-ekvatoriális kötés: gyűrűs molekulákban a substituens "majdnem" ekvatoriális elhelyezkedése, ami csökkenti a torzítást és a…
Proxima Centauri, a Naprendszerhez legközelebbi vörös törpe (~4,24 fényév), exobolygókkal (köztük a lakhatósági zónás Proxima…
A protocsillagok a csillagkeletkezés első szakaszában jönnek létre: sűrű gáz- és porfelhők gravitációs összeomlása hőt…
Proteusz, a Neptunusz sötét, szabálytalan alakú holdja (Voyager–2, 1989): erősen kráterezett, alacsony fényvisszaverésű, szinkron forgású…
Sign in to your account