Naprendszer

- Advertisement -
Ad image

Enceladus gejzírei: Hogyan lövellik ki a vizet az űrbe?

Enceladus gejzírei a jeges kérget repedésein át a belső óceánból feltörő vízgőzt és jégszemcséket lövik…

Titán légköre: Miért sűrűbb, mint a Földé?

Titán légköre sűrűbb a Földénél: a hold a külső Naprendszerben több volatilt őrzött meg, így…

Hiperion: A szivacsos kinézetű, kaotikusan forgó hold.

Hiperion: szivacsos kinézetű, kaotikusan forgó hold — üregei és barázdái szövik kusza felületét, titokzatos, zaklatott…

Mimas: A Halálcsillag-hasonmás hold.

Mimas, a Szaturnusz apró, jégsapkás holdja, ismert hatalmas Herschel-kráteréről — megjelenése miatt gyakran a Star…

Japetus: A kétarcú hold (egyik fele fekete, másik fehér).

Japetus, a Szaturnusz kétarcú holdja: egyik fele koromfekete, másik ragyogóan fehér. Lenyűgöző kontrasztja, éles peremvonala…

A Szaturnusz gyűrű rései: Mi az a Cassini-rés?

Cassini-rés: a Szaturnusz A és B gyűrűje közt fekvő ~4 800 km széles, alacsony optikai…

Trójai aszteroidák: A Jupiter hűséges kísérői a pályáján.

Trójai aszteroidák: Jupiter pályájának L4 és L5 pontjain keringő kisebb égitestek, ősi maradványok, melyek fontos…

Miért „bukott csillag” a Jupiter? (Hiányzó tömeg a fúzióhoz).

Jupitert gyakran „bukott csillagnak” nevezik: kémiai összetétele csillagszerű (főként H és He), de tömege messze…

A Jupiter gyűrűje: Igen, neki is van, de miért alig látható?

Jupiternek is vannak gyűrűi, de alig látszanak: vékony por- és törmeléksávok, melyeket kis holdak meteoroid-becsapódásai…

Kallisztó: A Naprendszer legrégebbi felszíne.

Kallisztó, a Jupiter holdja a Naprendszer legrégebbi, érintetlen felszínét őrzi: kráterek ezrei, jégrétegek és ősi…

ŰrKalauz
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.